Nem vagyok elég jó, hogy szeressenek

A szorongó személyiségzavarról

2016. április 25. - Kasza Zsuzsanna

A szorongó, elkerülő személyiségzavar jellemzői

A szorongó, elkerülő személyiségzavarban szenvedő embert a feszültség, bizalmatlanság, bizonytalanság, csökkentértékűség jellemzi. Állandó sóvárgás a szeretet, és elfogadás után. Túlérzékenység az elutasítással és kritikával szemben. Korlátozott személyközi kapcsolatok.

A hétköznapi helyzetek potenciális veszélyét eltúlozza, túlságosan félelemmel telinek értékeli, ennek következtében kerül meghatározott tevékenységeket.

További jellemzők

  • Szociális gátoltság
  • Fél attól, hogy soha nem felel meg, és minden negatív megítéléstől egyaránt
  • Az interperszonális kapcsolatokkal járó tevékenységeket kerüli a kritika és negatív megítéléstől való félelmében
  • Nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni, csak akkor, ha biztos abban, hogy pozitívan fogadják
  • Intim kapcsolatokban zárkózott
    ,
    mert fél a megszégyenüléstől
  • Túlzottan lefoglalják azok a szociális helyzetek, ahol bírálták, vagy elutasították
  • A számára új társas helyzetekben gátolt, attól való félelmében, hogy nem fogadják el
  • Önmagát alkalmatlannak, nem rokonszenvesnek, másokhoz képest alárendeltnek tartja
  • Szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok, vagy új tevékenységek vállalásában, mert azok esetleg igazolhatják félelmeit

Abban az esetben, ha a fenti jellemzők túlnyomó részben igazak Önre, és jelentős szenvedést, interperszonális, kapcsolati, munkahelyi nehézségeket, boldogtalanságot, örömtelenséget okoznak, javasolt szakemberhez fordulni.

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége, ne késlekedjen, tegyen Magáért!

A zavar okainak feltárása, meghaladása, új alternatívák találása lehetővé teheti, hogy újra örömmel és bizakodva nézzen a jövőbe.

A hisztrionikus személyiségzavarról

Teátrális, eltúlzott, felszínes érzelmek rabságában!

Az ember személyiségét a belső élmények, tulajdonságok, motivációik és a külső megnyilvánulások olyan sajátos és tartós mintázata alkotja, mely lehetővé teszi, hogy viselkedésünk, gondolataink, érzelmi megnyilvánulásaink bejósolhatóak és következetesek legyenek. Tehát a személyiség pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat, és érzelmi mintázatait hozza létre.

Személyiségünk optimális esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk.

személyiségzavar a belső élmények és a viselkedés olyan átfogó tartós és rugalmatlan mintázata,mely jelentősen eltér a kultúra, a környezet elvárásaitól. Ez a rugalmatlanság gyakran pszichés sérüléseketinterperszonális vagy munkahelyi konfliktusokban megjelenő szenvedést, problémákat, nehézségeket okoz.

A hisztrionikus személyiségzavar jellemzői

 

A hisztrionikus személyiségzavarban szenvedő emberek jellemzői a felszínes és labilis érzelmi életdramatikus viselkedésteatralitás, az érzelmek eltúlzott, sarkított kifejezése,szuggesztibilitásegocentrizmus, mohóság, mások figyelmen kívül hagyása, sértődékenység,az elismerés, az izgalmak, a figyelem állandó keresése.

További jellemzők

  • Kényelmetlenül érzi magátolyan helyzetekben, ahol nem Ő van a figyelem középpontjában
  • Másokkal való kapcsolatát gyakranszexuálisan csábítóvagy provokatív, inadekvát magatartás jellemzi
  • Gyorsan változó és felszínes érzelmeket mutat ki
  • Külső megjelenésétfolyton a figyelem felkeltésére használja
  • Túlzóan hangulatkeltő,részletekre nem figyelő beszédstílusa van
  • Dramatizáló, felszínes,felfokozott érzelmeket fejez ki
  • Mások vagy a körülmények által könnyen befolyásolható
  • Kapcsolatait intimebbnek tekinti,mint amilyenek

Abban az esetben, ha a fenti jellemzők túlnyomó részben igazak Önre, és jelentős szenvedést, interperszonális, kapcsolati, munkahelyi nehézségeket, boldogtalanságot, örömtelenséget okoznak, javasolt szakemberhez folytatni.

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szükségene késlekedjen, tegyen Magáért!

A zavar okainak feltárása, meghaladása, új alternatívák találása lehetővé teheti, hogy újra örömmel és bizakodva nézzen a jövőbe.

 

A paranoid személyiségzavarról

Bizalmatlanság, gyanakvás, ártó szándékok fogságában.

Az ember személyiségét a belső élmények, tulajdonságok, motivációik és a külső megnyilvánulások olyan sajátos és tartós mintázata alkotja, mely lehetővé teszi, hogy viselkedésünk, gondolataink, érzelmi megnyilvánulásaink bejósolhatóak és következetesek legyenek.

Tehát a személyiség pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat, és érzelmi mintázatait hozza létre.

Személyiségünk optimális esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk.

A személyiségzavar a belső élmények és a viselkedés olyan átfogó tartós és rugalmatlan mintázata,mely jelentősen eltér a kultúra, a környezet elvárásaitól. Ez a rugalmatlanság gyakran pszichés sérüléseketinterperszonális vagy munkahelyi konfliktusokban megjelenő szenvedést, problémákat, nehézségeket okoz.

A paranoid személyiségzavar jellemzői

A paranoid személyiségzavarra jellemző a kifejezett érzékenység a kudarcokra.

  • Az ért sérelmek megbocsátási képtelensége.
  • Alaptalanul feltételezi, hogy mások kihasználják, becsapják.
  • Mások iránt bizalmatlan, rejtett rosszindulatot feltételez.
  • Gyanakvás,az események, élmények tendenciózus eltorzítása, azaz mások semleges vagy baráti cselekedeteit ellenségesnek, vagy megvetendőnek tartja.
  • Alap nélküli állandó gyanakvás, különösen a szexuális partnerre.
  • Harcos, makacs, rendíthetetlen meggyőződés a saját igazáról.
  • Általában önteltségés énközpontúság

Abban az esetben, ha a fenti jellemzők túlnyomó részben jellemzik Önt, és jelentős szenvedést, interperszonális, kapcsolati, munkahelyi nehézségeket, boldogtalanságot, örömtelenséget okoznak, javasolt szakemberhez fordulni.

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szükségene késlekedjen, kérjen segítséget!

A zavar okainak feltárása, meghaladása, új alternatívák találása lehetővé teheti, hogy újra örömmel és bizakodva nézzen a jövőbe.

Stresszel a munkahely?

Életünk nagy részét a munkahelyünkön töltjük. A munkahelyen ugyanúgy, ahogy a családban azok a kialakult viszonyulási minták határozzák meg a viselkedésünket, amelyek a személyes életünkben.

A munkahelyen megjelen lelki problémák nagyon sok esetben olyan mélyebb gyökerekre vezethetők vissza, melyek kora gyerekkorunkban meghatározták a „tekintélyszemélyekhez (szülők) fűződő viszonyainkat.


Mindemellett a munkahelyünktől függ a megélhetésünk, ezért kiemelt jelentősége van a munkahelyi teljesítményünknek, stressz tűrő képességünknek, szakmai kompetencia érzésünknek, sikereinknek, kudarcainknak.

A munkahelyi lelki problémákat alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk:

  1. Munkahelyi stressz
  2. Burn out.

A munkahelyi stressz leggyakrabban konfliktus a főnökkel, kollégákkal, túlterhelt munka, anyagi elégedetlenség, munkanélküliség hatására alakul ki. 

Hogyan hat a stressz a szervezetünkre?

A stressz az immunrendszerre fejti ki károsító hatását. Az immunrendszer legyengülése, pedig közvetlenül hat a betegségek kialakulására, melyek létrejöttében az érzelmek jelentős szerepet játszanak A tartós stresszre adott legkiemelkedőbb reakciónk  sszorongás,félelem, harag, agresszió, fásultság, és a depresszió.

Milyen lehetőségünk van a stressz csökkentésére

Minden ember életében vannak stresszt keltő események. A stresszre adott válaszunk függ az érzelmi beállítódásunktól, gondolatainktól, az egész személyiségünktől. Azt a folyamatot mely során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük, mely lehet problémára orientált és érzelemközpontú.

A burnout kiégést jelent. Olyan összetett lélektani folyamatot ír le, amely során az érintett aktuális élethelyzetét megoldhatatlannak, kilátástalannak, örömtelennek látja. Úgy érzi, mintha kicsúszott volna a kezéből az irányítás. Jellemző tünete a döntésképtelenség, magány, a dermedtség, a bezárkózás valamint a teljes motivációvesztés.

Külön veszély, hogy sokan nem –vagy csak túl későn- veszik észre, hogy a kiégés állapotában vannak. Gyakori ilyenkor az alvásszavar megjelenése is, ami különösen problémás, mivel a pihentető, kielégítő alvás nélkülözhetetlen az egészség és a jó közérzet szempontjából. Az alváshiány a kognitív teljesítmény és az életminőség jelentős romlásához vezet.

Sok esetben az alvászavar csak tünete más szervi, vagy lelki zavarnak: depresszió, szorongás, stressz és egyéb betegségek.

Ezek a problémák megoldhatóak, de sokszor külső segítségre van szükség, hogy igazi változást érhessünk el! Tapasztalt pszichológusaink önnek is tudnak segíteni, hogy visszaszerezze a kontrollt az élete fölött!

Kihez forduljunk pszichés probléma esetén?

Pszichés problémák esetén pszichiáter szakorvoshoz és/vagy pszichoterapeutához, klinikai szakpszichológushoz fordulhatunk. A választás függ a probléma súlyosságától, jellegétől és attól, hogy mennyire visel meg minket, mennyire van jelen mindennapjainkban. Mi a különbség az említett szakemberek között? Cikkünk igyekszik támpontokat és útbaigazítást adni ezekre a kérdésekre.

Tovább

A félelemről: a Dívány interjúja Merhán Mónikával

A Dívány Merhán Mónikával, a Budai Pszichológiai Központ klinikai szakpszichológusával beszélgetett arról, hogy mi mindentől fél az ember manapság, és mit tehetünk, ha az aggodalom kóros rettegésbe csap át.

 

Egyes idegkutatók szerint az ember a legnyugtalanabb élőlény, hiszen gondolkodással és tanulással képes problémákat, illetve félelemképzeteket alkotni a fejében. Éppen ezért nem is kell semmilyen ijesztő eseménynek történnie ahhoz, hogy akár rettegést váltsunk ki valakiből. A félelem egy alapérzelem, amely egy tényleges vagy vélt, jóllétünket fenyegető veszély alkalmával lép fel. A szorongástól az különbözteti meg, hogy tárgyra vonatkoztatott, míg a szorongás tárgy nélküli, szabadon lebegő félelem .

Tovább

Daganatos betegség a családban 2.rész

 

Mit tehetünk a gyógyulásunkért? 

A gyógyulás több mint élettani folyamat. A beteg és a család tevékenyen részt vehet a gyógyulásban. Ez odaadást, összehangolt csoportmunkát igényel a család minden egyes tagja részéről a betegség lehető legjobb kimenetele érdekében. Tehát a beteg számára a család az elfogadás, bátorítás, támogatás, empátia forrásává válik.

Fontos a betegség által kiváltott érzelmi reakciók átélése és kifejezésre juttatása, a nyílt kommunikáció, mert az elnyomott érzelmek növelik a depressziót.

Tovább

Az internetfüggőség az egész család problémája

Beszélgetés Józsa Balázs családterapeutával, a Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány munkatársával.

Ahogy a technológia egyre jobban áthatja életünk minden részét, egyre fontosabb kérdés, hogyan kezeljük az internethasználatot családunkban. Mit tehetünk olyankor, amikor a számítógép előtt töltött idő produktív tevékenységből valami egészségtelenné válik? Ebben segít eligazodni Józsa Balázs, a Budai Pszichológus Központ pár- és családterapeutája.

Tovább
süti beállítások módosítása